A sátras lagzik valamikor vidéken hatalmas bulik voltak, az önmagában is jelentős esemény mellé, mindig egy nagyobb társaságot is összekovácsoltak falun belül és azon kívül is, hiszen a messziről érkezett rokonságot is szívesen látták. A lagzi (nem tető, hanem) sátor alá hozásában mindenki egyaránt vette ki a részét. A falubeliek apraja-nagyja segédkezett a jó előre megsütött sütemények, húsos ételek, egyéb fogások elkészítésében. A férfiak állították a sátrat, az asszonyok főztek, a gyerekek visongtak és üveggolyósat játszottak, Morzsa kutya pedig a porban hempergett nagy vidáman.

Az esküvői szertartás és a hajnalig tartó tánc aztán felhallatszott a csillagokig a sátortetőn át. Egyébként is a sátornak, mint építménynek jelentős kapcsolata van az égiekkel, gondoljunk csak a szent sátorra, amelyben még a frigyládát is őrizték, egészen addig, míg Salamon király meg nem építette templomát.
Egy-egy ilyen régi sátras lagzi nem csak egy napig tartott, hiszen a sátrat bontani is visszament a falu, amiből általában egy újabb összejövetel, egy finomságokból megmaradt morzsaparti kerekedett.
A sátor tehát jó hely, befogad és védelmez, mégis együtt mozoghatsz benne a természettel. A sátras esküvő pedig egy pótolhatatlan élmény lehet mindenkinek, aki egyszer részesévé válik. Még az örökké morgós, esküvőkön észrevétlenül a fél svédasztalt a táskájába gyömöszölő idős ángyóka néni sem.
Most nézzük, hogy lesz a sátorból esküvői bálterem, ha a szerencsés párnak éppen egy TENTIPI jut a nagy napra! 

Tanácstalan vagy hogyan csináld?

Kérj tőlünk konzultációs időpontot!

Thank you! Your message has been sent.
Unable to send your message. Please fix errors then try again.